A digitális pedagógiai tudástőke bővítésének és a vezetői szabályozásnak a szerepe a tantermen kívüli oktatás időszakában

Written by on január 26, 2022

Az előadás a két különböző időtartamú, egymáshoz képest majd egy esztendővel elrendelt digitális munkarend intézményvezetői tapasztalatait mutatja be a digitális pedagógiai tudástőke és a belső szabályozás aspektusából.
Az iskolák digitális átállásának (Racsko, 2017) igénye szükségszerűséggé transzformálódott a koronavírus-járvány kezeléséhez kapcsolódó intézkedések keretében elrendelt távolléti oktatás során.
A tanulási ökoszisztéma (Radó, 2017) valamennyi szereplője új helyzetben találta magát, amikor jelenléti oktatás hiányában, kizárólag az online interakciókra építő tanítási-tanulási folyamat részesévé vált. Az új helyzet új fogalmi konstrukciókat és értelmezési kereteket hozott létre a jelenség vizsgálatára: karanténpedagógia (Fekete-Porkoláb, 2020), kényszerű digitális oktatás (Jagodics et al., 2020), VUCA-világ (Szűts, 2020)
A korai iskolaelhagyás megelőzését célzó Komplex Alapprogram (EFOP-3.1.2-16-2016-00001) élményalapú oktatási koncepciójának megvalósításában jelentős szerepet kapott a Digitális alprogram által kínált eszköztár. Előre nem látható módon adott új kontextust az alprogramnak a koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális munkarendű oktatás bevezetése.
Az előadás a Komplex Alapprogramban érintett iskolavezetők percepciójára építve kívánja bemutatni azokat az intézmény-szintű jelenségeket, amelyek a digitális munkarend során alkalmazott oktatáselmélet, módszertan és elektronikus eszköztár gyakorlati alkalmazásában jelentkeztek.
Az adatfelvételre 2020 májusában valamint 2021 tavaszán került sor az azonos mintához tartozó iskolavezetők (n=34) félig strukturált interjú keretében történt megkérdezésével, majd a beszélgetések tartalmi elemzésével a következő fókuszpontok alapján: koncepciók, tudásfelhalmozás, vezetői feladatok, külső támogatás, belső szabályozás. Az elemzés elsősorban feltáró jellegű. A Komplex Alapprogramban résztvevő iskolák kiválasztásánál figyelembe vettük a településtípust, a fenntartói hátteret és a kompetenciamérés alapján generált pedagógiai hozzáadott érték mutatókat.
Az előzetes gyorselemzés alapján látható, hogy a vezetői szabályzás összefüggésben van azzal, hogy a formális, nem formális és informális módon bővített, a digitális pedagógiára vonatkozó tudástőke milyen módon hasznosult a gyakorlatban.

Az előadás elhangzott az Országos Neveléstudományi Konferencián, 2021. november 20-án, Szegeden.

https://drive.google.com/file/d/1xCLpdO4gF7STEmKnp0MA96icTlaOmeC5/view?usp=sharing